Stílusos kertek - kert stílusok

Kerttervezéskor sokunkra hatással vannak a filmekben, könyvekben, magazinokban látott gyönyörű kertek.

Elképzeljük, ahogy abban a csodás környezetben pihenünk, napozunk, olvasunk, ám bizonyos kertstílusok csak bizonyos környezethez illenek, ezért érdemes átgondolnunk, hogy a mégoly tetszetős kertek valóban megfelelnek e az igényeinknek. Ehhez nézzük most át a legtipikusabb kert típusokat.

Angolkert

A 17. század nagyszerű kertjei, díszes, extravagáns, matematikai minta alapján megszerkesztettek voltak. Válaszul erre az ékes kontinentális stílusra az angolok sokkal természetesebb hatást kívántak megvalósítani a kertépítésben. A brit tájképi kertépítés csúcspontja a késő-közép 18. század volt.

Az angol kertek fő jellemzői:

• a vonalak görbék és kanyargósak, szabálytalan virágágyásokat építenek
• fesztelen látképek vagy klasszikus templomok, padok, romok sorozata
• a kert a környező ligetes vidékek felé megnyílik, és a ligetek válnak a kertrendezés részévé
• kisebb tavak, kerten keresztülfutó patakok
• nagyobb gyepfelületek, a gyep a házig vezet
• különböző magasságú, alakú és színű fákat és bokrokat ültetnek
• főként évelő növényeket használnak

Az angol kertekből alakultak ki a botanikus kertek, arborétumok.

Francia kert

Ezt a kerttípust a szimmetria és a geometria határozza meg, a növényeket, és a kert különböző építményeit is mértani pontossággal kell elhelyezni a térben, így rendezett és mértanilag pontos formát alakítunk ki. A francia kertben lágy és pasztellszínű virágokat érdemes felhasználni, és a színeket ritmikusan kell alkalmazni, a francia kertben jól illenek a formára nyírt bukszusok, tiszafák, és levendulák. A csobogók és a támlás padok fontos szerepet töltenek be.

Spanyol kert

A különböző geográfiai régiókban Spanyolországnak több jellegzetes kertje van.  Közép-Spanyolország barokk kertjei, a tengerparti mediterrán kertek és Dél-Spanyolország iszlám kertjei a legjellegzetesebbek.

Főként Andalúziában kicsiny, többnyire kövezett udvarokban virágzó dézsás növények pompáznak, a zárt udvarok közepén kutakat vagy medencéket találunk.

A mór kertek a földi paradicsom szimbólumai, az elmélkedés és pihenés színterei. A keresztény térhódítás nyomán a növényzet túlnyomórészt virágokból és gyógynövényekből tevődött össze.

A falak, a geometriai mintára nyírott sövények ma is meghatározói ezeknek a kerteknek. Az árnyék szintén fontos szerepet kap, ezért gyakoriak a szőlővel befuttatott lugasok, a fedett teraszok, amelyek nyáron a hőség elől nyújtanak menedéket, télen viszont a hideg ellen védenek.

Japánkert

A japánok szerint a természet közvetlenül tükrözi az istenek szépségét. Ezeket a szent helyeket kezdetben a szerint választották ki, hogy maga a természet hogyan alakította ki a helyet, később az emberek készítettek tavakat, rajtuk kis szigetekkel. A japánkerteknek (amennyiben nem szárazkertről van szó) ma is elmaradhatatlan része a víz akár patak, de inkább tó képében. A szárazkertekben alkalmazott sík felület- amit fehér homokkal hintenek fel- szintén összefügg a sintó vallással, mivel abban az ilyen területeken tartották a szertartásokat. A teakertek kanyargós ösvényeiről letérni nem szabad, azokon járva lehet szemlélődni, míg a szépséges részletekkel teli út végén megérkezünk a a ceremónia helyszínéhez a teapavilonhoz.

Balinéz kert

A balinéz kertészet központi elemei a víz, a (virágzó) trópusi növények, valamint a kerti pavilonok és a szent kőszobrok, szentélyek, illetve a kert különböző pontjaihoz vezető fektetett utacskák és a bambusz kerítés. A kertek ismertető jegyei például a díszes, különböző nagyságú ernyők, továbbá a kerteken kívül is megtalálható különböző színű, tipikus indonéz zászlók, a gyönyörű kőfaragványok, karcsú víztároló kőedények, szobrok a kertekben is kiemelt helyet kapnak. A japánkertekhez hasonlóan a balinéz kertek központjában is a meditáló, vagy éppen hálát adó ember áll.

Forrás:
lunar.thegamez.net, hungarianprovence.blogspot.hu, inout-home.hu, ww3.hdnux.com, sophielovestotravel.files.wordpress.com