Mennyiben befolyásolja az éghajlat a kert jellegét?

Attól függően, mennyire akarunk autentikus kertet kialakítani, jó ha tudjuk, melyek a helyben honos növényfajták.

Ezt természetesen az éghajlat nagy mértékben befolyásolja, hiszen egy sivatagos környezetben inkább fű- és kaktuszféléket találunk, míg a csapadékban gazdag vidékeken akár mocsári növényeket is bátran ültethetünk.

A növények széles választékát kínáló faiskolák, kertészetek, valamint a modern építőanyagok terjedése előtt a kertekben főként az éghajlatra jellemző növényeket használtak, valamint a helyben vagy közel fellelhető anyagokat építették be, pl. támfalaknak köveket használtak.

Manapság a kertekben már teljesen tájidegen növények, építészeti megoldások sem ritkák ( pl. trópusi pálmafa Magyarországon). A képzeletünknek leginkább a pénztárcánk szab határt. ( Itt nem csak a kert megépítésére, de annak fenntartására is gondoljunk!)

A legfontosabb éghajlati tényezők, melyek egy adott térben a növények fejlődését befolyásolják: a tengerszint feletti magasság, illetve a tél szigorúsága és időtartama. Valamint korlátozó tényező a szél.

A növények fejlődésében meghatározó szerep jut a napfénynek. Ezért ne felejtsük el, hogy az épületek, falak, esetleg magasabb-terebélyesebb fák árnyékát figyelembe véve telepítsük ki a növényeket. Különösen nagy gondot fordítva a télen bejutó napfény mennyiségére, hiszen ilyenkor a nap alacsonyabb pályája miatt máshová esnek az árnyékok is.

A mai modern időkben, amikor már a napenergia felhasználása egyre szélesebb lakossági körben is terjes fontos szempont a növények (lombos fák) telepítésénél, hogy azok ne árnyékolják le a napcella/napkollektor paneljeit. Érdemes erre nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ha a panel egy részét tartósan árnyék borítja az nem csak kevesebb energia termeléssel jár, de a hőkülönbség hatására a panel elrepedhet, aminek a cseréje nem olcsó mulatság.

A szelesebb helyeken érdemes rácsszerűen nyitott kerítéseket, vagy sövényeket alkalmazni, melyek megtörik a szél erejét, hiszen a tömör-zárt falak akár szélörvények kialakulásához is vezethetnek. Talán nem kell ecsetelni, hogy ezek a szélörvények nemcsak az emberek számára kellemetlenek, de bizony 1-1 növény kipusztulásához is vezethetnek.

Egy másik meghatározó időjárási tényező a fagy. Olyan helyeken, ahol magasabban lévő területekről a fagy „le tud folyni” az alacsonyabb területekre, nagyon átgondolt ültetési tervre van szükség. Egyrészt azért, mert jó ültetéssel a fagy „elterelhető”, másrészt a fagyzugos részekre, ahonnan a fagyot csak a szél fújhatja ki vagy a nap száríthatja fel, nem telepíthetünk fagyérzékeny fajtákat, vagy olyan növényeket, amelyeknek rovarokra van szükségük például a beporzáshoz, hiszen a túl hideg helyeket a rovarok általában elkerülik. Gyümölcsfák telepítésére az ilyen helyek szinte alkalmatlanok.

Összességében elmondhatjuk, hogy az éghajlat és időjárás ismerete jó kiindulási alapot ad a kert, a benne lévő növények és létesítmények( tó) tervezéséhez.