Sziklakertek - Támfalak

A sziklakertek létrehozásának legfontosabb lépése a tervezés. A tervezés során figyelembe kell venni a terület méretét, a kiválasztott növényeket, a kert stílusát és a megfelelő elrendezést. Fontos, hogy a sziklakert harmonikus legyen és illeszkedjen a környezetbe.

A sziklakertekben általában szárazságtűrő, sziklakerti növényeket használnak, amelyek jól bírják a száraz és napos környezetet. A növényeket olyan módon kell elhelyezni, hogy harmonikus kompozíciót alkossanak, és a környezetbe illeszkedjenek.

A sziklakertek talajának előkészítése rendkívül fontos. A talajt a megfelelő minőségű talajra kell cserélni, amely alkalmas a sziklakerti növények számára. A talajnak képesnek kell lennie a víz átengedésére.

A sziklakertekben általában köveket, kavicsokat és egyéb sziklás anyagokat használnak. Ezeket a köveket úgy kell elhelyezni, hogy harmonikus kompozíciót alkossanak, és olyan helyeket hagyjanak szabadon, ahol a növényeket el lehet helyezni.

A sziklakertek általában száraz környezetet igényelnek, így az öntözést nagyon óvatosan kell végezni. Az öntözésnek nem szabad elárasztania a növényeket, és a víznek a talajba kell szivárognia.

A sziklakertek rendszeres karbantartást igényelnek. Az elhalt növényi részeket és a száraz leveleket el kell távolítani. Az öntözésnek és a trágyázásnak a növények igényei szerint kell történnie. A növényeket időnként át kell helyezni, ha túl nagyra nőttek.

Sziklakertek esetében maga az építés, illetve a későbbi fenntartás költségei igen magasak.

Aki mégis szép sziklakertre vágyik, annak tudnia kell, hogy gondozásuk körülményes. Természetesen vannak olyan területek, amelyek esetében ez a típusú építési módszer szükséges.

Támfalak

A támfalak a szintkülönbségek áthidalásánál megtartják a mögöttük lévő földtömeget, megakadályozzák annak lecsúszását. Támfalak építésével erősen meredek területeken olyan enyhébb lejtésű teraszok alakíthatók ki, melyek használati értéke a rajta kialakított funkciónak megfelelően megnő. Ezért támfalak építésére elsősorban erősen lejtős terepen van szükség. Eltérő terepszintek áthidalása rézsűkkel is megoldható, azonban erre nincs minden esetben elegendő hely. Ha a beépítendő rézsű meredeksége olyan nagy kellene legyen, hogy állékonysága bizonytalanná, kezelése nehézkessé válna, akkor célszerűbb támfal építésében gondolkodni. A támfal a rézsűvel ellentétben keskeny sávot foglal el a kertből, azaz vonalszerű létesítmény. Ebből adódóan a támfal vonalvezetése (egyenes, íves, lépcsőzött) alapvetően meghatározza a támfal arculatát. Általános elvként követhető, hogy az épületek közelében inkább az egyenes vonalvezetés a célszerű; minél távolabb kerülünk az épülettől, annál oldottabb lehet a támfal vonalvezetése is, természetesen mindig az adott környezethez igazodva.